magyarázó kutatás korábban nem alaposan kutatott problémára végzik, prioritásokat követel meg, operatív definíciókat generál és jobban kutatott modellt ad. Valójában ez egyfajta kutatási terv amely tanulmánya szempontjainak részletes kifejtésére összpontosít. A kutató egy általános elképzelésből indul ki, és a kutatást olyan eszközként használja, amely elvezethet azokhoz a témákhoz, amelyekkel a jövőben foglalkozni kellene. Célja, hogy részleteket adjon meg, ha egy bizonyos termékről kevés információ áll rendelkezésre a kutató szemében. A kutatás megkezdéséhez létre kell hoznia egy kutatási vázlatot vagy beszédvázlatot, hogy kutatási ötletét professzorának vagy főnökének, vagy egy testületi ülésen eljusson.
Magyarázó kutatás célja, hogy segítsen megtalálni azt a problémát, amelyet korábban nem vizsgáltunk meg. A Magyarázó kutatás nem arra szolgál, hogy meggyőző bizonyítékokat adjon nekünk, hanem segít a probléma hatékonyabb megértésében. A kutatás során a kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy alkalmazkodjon az új adatokhoz és a tárgy tanulmányozása során felfedezett új meglátásokhoz.
Magyarázó kutatás definíciója, magyarázó kutatási példa, magyarázó kutatási kérdés
Nem célja, hogy a kutatási kérdésekre végleges és döntő válaszokat adjon, hanem lehetővé teszi a kutató számára, hogy a kutatást változó mélységgel tárja fel. „Azt vették észre, hogy „a feltáró kutatás az a vizsgálat, amely a különböző megkeresések alapját képezi, az alternatív betekintések építkezési akadálya.” – ez az építőelem a többi kutató számára. Még a kutatási konfiguráció, a tesztelési filozófia és az információgyűjtési stratégia eldöntésében is segíthet. A kutatás lehetővé teszi a kutató számára, hogy olyan problémákkal foglalkozzon, ahol nem vagy kevesebb kutatást végeztek.
A magyarázó kutatás célja:
- Növekvő megértés:
A magyarázó kutatás célja célja, hogy növelje a kutató megértését egy bizonyos témában. Statisztikai erejének hiánya miatt nem ad meggyőző eredményeket, de arra készteti a kutatót, hogy meghatározza, hogyan és miért történnek a dolgok. - A források rugalmassága:
A magyarázó jellegű kutatások során gyakran használnak másodlagos forrásokat, például publikált szakirodalmat vagy adatokat. Gondoskodni kell a tisztességes források körének kiválasztásáról, hogy a téma széles és kiegyensúlyozott megértését biztosítsa.
- Jobb következtetések:
Az Exp-Research nagyon előnyös lehet a későbbi kutatási megközelítések irányításában. A téma alapos megértése lehetővé teszi a kutató számára, hogy pontosítsa a későbbi kutatási kérdéseket, és nagymértékben növelheti a tanulmány következtetéseinek hasznosságát. Ez a feltárás szintén rendkívül értékes annak eldöntésében, hogy mi a legjobb módja annak, hogy egy szakember célját elérje. A CV is nagyon fontos
Magyarázó kutatási kihívások:
- Elfogultsági információ:
Az Exp-Research olyan típusú információkat és értelmezéseket generál, amelyek néha banális információkhoz vezethetnek.
- Használhatatlan minták:
Az Exp-Research tanulmányok szerény számú mintát használnak, amelyek nem alkalmasak egy megcélzott/specifikus közönségtípusra.
Magyarázó kutatási típusok
A magyarázó kutatástervezés népszerű módszerei közé tartozik az irodalomkutatás, a mélyinterjú, a fókuszcsoportok és az esetelemzés.
- Irodalomkutatás
- Minden egyes probléma alapos tanulmányozása
- Fókuszcsoportos kutatás
- Esetelemzési kutatás
Irodalomkeresés:
A szakirodalom keresése az egyik leggyorsabb és legolcsóbb módszer a hipotézisek felfedezésére és az általunk vizsgált témával kapcsolatos információk biztosítására. Óriási mennyiségű információ érhető el az interneten, a könyvtárakban. Az irodalomkeresés magában foglalhat folyóiratokat, újságokat, szakirodalmat és tudományos irodalmat.
Példa az irodalomkutatásra: Várható, hogy a probléma a következő: „Az ok az, hogy alacsonyabbak az áruajánlatok?” Ez különösebb húzás nélkül felmérhető a megosztott információk útmutatójával, amelynek meg kell határoznia, hogy „ipari kérdésről” vagy „cégről van-e szó”.
Mélyinterjú:
Az irodalomkutatás jó kezdet, de sokkal jobb lenne, ha olyan személlyel beszélgetne, aki jól tájékozott az Ön által tanult tárgyban. Ezek az emberek lehetnek szakemberek vagy a szervezeten kívüli személyek. A mélyinterjúkat széles körben alkalmazzák az egyének információinak és tapasztalatainak megszerzésére az általunk tanult tárgyhoz kapcsolódó információkkal kapcsolatban. Bárki, aki információval rendelkezik a problémával kapcsolatban, erős jelölt a mélyinterjúra.
Példa a mélyinterjúra: Egy fiatal könyvterjesztő értékes adatokhoz jutott az üzlet hanyatlásával kapcsolatban, amikor adminisztrátorokkal és tanárokkal beszélgetett, akik felfedték, hogy egyre növekvő számú egyének használják a könyvtári irodákat, és elképzelhető, hogy kevesebb könyvet vásárolnak gyerekeiknek.
Fókuszcsoportok:
Egy másik alkalmazott módszer azoknak az embereknek az összegyűjtése, akiknek közös céljaik vannak, és információval rendelkeznek az adott problémáról. A fókuszcsoport 8-12 tagú lehet. A tagok kiválasztásakor szem előtt kell tartani, hogy az egyének információval rendelkezzenek a problémáról.
Esetelemzés:
A kutatók hatékonyabban tudják megérteni és kezelni a problémát, ha a jelenség gondosan kiválasztott eseteivel vagy eseteivel foglalkoznak. Az ugyanazon az eseten átesett szervezet esetének elemzése segít a probléma hatékonyabb kezelésében.
Esetelemzési példa: Az LLBean a kérések kiváló kielégítése miatt ismert. A nyüzsgő karácsonyi szezon ellenére a cég többnyire az igények több mint 99%-át pontosan teljesíti. Ezért a különböző szervezetek az LLBean benchmarking segítségével igyekeztek fokozni saját egyedi kérésük kielégítését.
Miért van szükség magyarázó kutatásra:
A magyarázó kutatás lehetővé teszi a kutató számára, hogy egy adott témába mély betekintést nyújtson, ami több tárgyat szül, és több lehetőséget biztosít a kutatóknak új dolgok tanulmányozására és új kérdések megkérdőjelezésére. A tantárgyak mélyreható tanulmányozása ciklust hoz létre, és a téma kritikus gondolkodása/tanulmányozása több kérdést vet fel, és ezek a kérdések több módot adnak a kutatóknak arra, hogy több, az adott témához kapcsolódó dolgot tanulmányozzanak.
A magyarázó kutatás célja:
A feltáró kutatókat általában akkor vezetik, ha egy kérdést nem egyértelműen jellemeznek. Lehetővé teszi az ügynök számára, hogy megismerkedjen a vizsgálandó kérdéssel vagy gondolattal, és elképzelhető, hogy elméleteket (az elmélet jelentését) hozzon létre a kipróbálásra. Ezt a kutatást nagyjából a központ-összejövetelek vagy kis összejövetel-párbeszédek felhasználása teszi teljessé, amit hébe-hóba alkalmaznak a piac feltérképezésére. Exp. A kutatás rendkívül értékes lehet a társadalomkutatás számára. Létfontosságúak, amikor egy ügynök új utat tör meg, és rendszerint új adatokat közölnek egy kutatási pontról. Ugyanígy a megalapozott hipotézis forró pontjai voltak.
Feltáró kutatási tanulmányok három fő célja van: kielégíteni a kutató kíváncsiságát és a nagyobb megértés iránti igényét, tesztelni a felülről lefelé irányuló áttekintés átélhetőségét, valamint felépíteni azokat a technikákat, amelyeket bármilyen utókutatási tevékenység részeként lehet alkalmazni.
Magyarázó kutatás definíciója, magyarázó kutatási példa,
magyarázó kutatási kérdés
- A leíró kutatás, mivel kvantitatív jellegű, nem hatékony a nyitott kérdésekre, az ilyen típusú kutatások hatékonyabban tud válaszolni ezekre a kérdésekre.
- a kutatás rugalmasabb, mint a leíró kutatás.
- A leíró kutatás olyan eszközöket használ, mint az átlag, az átlag, a medián és a gyakoriság. Másrészt a magyarázó kutatás lehetővé teszi a kutató számára, hogy olyan eszközöket használjon, amelyek minőségibb jellegűek.
- A kutató által szem előtt tartott információ mennyisége határozza meg, hogy milyen típusú kutatást kell alkalmaznia a jobb eredmények elérése érdekében. Csak homályos elképzelésekkel jó lenne, ha a kutató elmenne az exp. kutatás. Másrészt az olyan információk, mint a kvantitatív adatok, lehetővé teszik a kutató számára, hogy leíró kutatást végezzen, amely konkrét kapcsolatok feltárásához vezet.
- Először magyarázó kutatást kell végezni, majd azt az információgyűjteményt használni, amely a leíró kutatáshoz szükséges.
Ok-okozati kutatás (magyarázó kutatás)
Az ok-okozati kutatást, más néven magyarázó kutatást végeznek az ok-okozati összefüggések mértékének és természetének azonosítása érdekében. Ok-okozati kutatások végezhetők a meglévő normákban, különböző folyamatokban stb. bekövetkezett konkrét változások hatásainak felmérésére.
Az ok-okozati tanulmányok egy helyzet vagy egy konkrét probléma elemzésére összpontosítanak, hogy megmagyarázzák a változók közötti kapcsolatok mintázatait. A kísérletek a legnépszerűbb elsődleges adatgyűjtési módszerek az ok-okozati kutatási tervezésű vizsgálatokban.
Az ok-okozati összefüggések megléte csak specifikus ok-okozati bizonyítékok megléte esetén igazolható. Az ok-okozati bizonyítéknak három fontos összetevője van:
1. Időbeli sorrend. Az oknak előbb kell lennie, mint a hatás. Például nem lenne helyénvaló az eladások növekedését a márkaváltási erőfeszítések számlájára írni, ha a növekedés a márkaváltás előtt kezdődött.
2. Egyidejű variáció. A variációnak szisztematikusnak kell lennie a két változó között. Például, ha egy vállalat nem változtat alkalmazottai képzési és fejlesztési gyakorlatán, akkor a vevői elégedettség változását nem okozhatja az alkalmazottak képzése és fejlesztése.
3. Nem szándékos társulás. Az ok és okozat közötti bármilyen kovariációnak igaznak kell lennie, nem pedig egyszerűen egy másik változónak. Más szóval, ne legyen „harmadik” tényező, amely mindkettőre vonatkozik, az okokra és az okozatokra is.
Az alábbi táblázat az oksági kutatás főbb jellemzőit hasonlítja össze a feltáró és leíró kutatási tervekkel
Ok-okozati kutatás | Felderítő kutatás | Leíró kutatás | |
A döntési helyzetet jellemző bizonytalanság mértéke | Világosan megfogalmazott | Nagyon kétértelmű | Részben meghatározott |
Kulcsfontosságú kutatási nyilatkozat | Kutatási hipotézisek | Kutatási kérdés | Kutatási kérdés |
Mikor végezték el? | A döntéshozatal későbbi szakaszai | a döntéshozatal korai szakasza | A döntéshozatal későbbi szakaszai |
Szokásos kutatási megközelítés | Erősen strukturált | Strukturálatlan | Szerkesztett |
Példák | 'A fogyasztók több terméket vásárolnak kék csomagban?'Két reklámkampány közül melyik lesz a hatékonyabb?' | "Értékesítéseink minden látható ok nélkül csökkennek, milyen új termékek iránt érdeklődnek a gyorséttermi fogyasztók?" | 'Milyen emberek pártfogolják üzleteinket elsődleges versenytársunkhoz képest?'Mely termékjellemzők a legfontosabbak vásárlóink számára?' |
A kutatási tervek főbb jellemzői
Példák oksági kutatásra (magyarázó kutatás)
Az alábbi példák az ok-okozati kutatás tervezésének kutatási céljaira:
- Felmérni a közvetlen külföldi befektetések hatását a tajvani gazdasági növekedés szintjére
- Elemezni a márkaváltási kezdeményezések hatását a vásárlói hűség szintjére
- A munkafolyamatok újratervezésének a munkavállalói motiváció szintjére gyakorolt hatásának azonosítása
Az oksági kutatás előnyei (magyarázó kutatás)
- Az ok-okozati vizsgálatok fontos szerepet játszhatnak a folyamatok széles köre mögött meghúzódó okok azonosításában, valamint a változások meglévő normákra, folyamatokra stb. gyakorolt hatásainak felmérésében.
- Az oksági vizsgálatok általában a replikáció előnyeit kínálják, ha szükséges
- Az ilyen típusú vizsgálatok nagyobb belső érvényességgel járnak a tantárgyak szisztematikus kiválasztása miatt
Az oksági kutatás hátrányai (magyarázó kutatás)
- Az események egybeesése ok-okozati összefüggésként fogható fel. Például Punxatawney Phil öt egymást követő évben meg tudta jósolni a tél tartamát, ennek ellenére csak egy rágcsálóról van szó, intellektuális és előrejelző képességek nélkül, azaz véletlen egybeesés volt.
- Az oksági kutatási eredmények alapján nehéz lehet megfelelő következtetéseket levonni. Ennek oka a társadalmi környezet számos tényezőjének és változójának a hatása. Más szóval, bár a balesetre lehet következtetni, nem lehet nagy bizonyossággal bizonyítani.
- Bizonyos esetekben, míg két változó közötti korreláció hatékonyan megállapítható; Annak meghatározása, hogy melyik változó az ok, és melyik a hatás, nehéz feladat lehet.
Következtetés:
A magyarázó kutatás olyan típusú kutatás, amely a másik típusú kutató pillére. Mielőtt elkezdené a következő kutatást, először mindig magyarázó kutatást kell végeznie, mert e nélkül a kutatás hiányos lenne, és nem lenne olyan hatékony. A magyarázó kutatások célja, hogy a felmérést és a kutatási tervet jobban összpontosítsák, és jelentősen korlátozzák a nem szándékos torzítással kapcsolatos információkat.
Magyarázó kutatás – mi ez?
Ötletek, képletek és parancsikonok a magyarázó kutatáshoz
A kutató előre pontosan tudja, mit keres. Ugyanakkor tisztában kell lennie a társadalomtudomány bizonytalanságával. Nem tudja pontosan, mit keres. Ezenkívül teljes mértékben uralja az időt és a lehetséges okokat. A nagy kutatók rendkívül kreatívak.
Ha többet szeretne megtudni a kutatásról, vagy szeretné megosztani gondolatait, szívesen hallgatunk! A sikeres kutatás titka a mögöttes módszertanok felismerése, a vállalkozáshoz megfelelő eszköz kiválasztása. A kvalitatív kutatás a résztvevők egy kis gyűjteményéből áll, a kutató által meghatározott kritériumoktól függően. A másik oldalon a kvantitatív kutatás megkísérli osztályozni, számolni vagy mérni. Az üzleti kutatások lefolytatása nem könnyű feladat. Nagyon fontos, hogy őszintének legyünk egy esettanulmány során. Higgye el, örülni fog neki, amikor eljön az esettanulmány összeállítására.
Az elfogultságunk megszüntetésére irányuló szisztematikus tanulmányozás létfontosságú a világ megértéséhez. Mivel a kutatás nagymértékű elvágást jelent a zsebből, kulcsfontosságú a probléma világos meghatározása. A termékkutatás és az ebből származó adatok megközelítése megfélemlítő feladat lehet, kevés azonnali kielégüléssel.
Gondoljon arra, hogyan bonthatja le az adatokat a legfontosabb összetevőkre, és hogyan használhatja a jó vizuális tervezést a fő információk bemutatására. Adatgyűjtés Az információs kör a probléma megoldásában felhasználandó tények összegyűjtésére vonatkozik. Ha nehéz lehet közvetlenül manipulálni az adatokat speciális szoftverek és képességek nélkül, ne habozzon felkeresni, hogy többet megtudjon a nyers adatokról.
Hogyan találhat magyarázó kutatást az interneten
Az emberek minden típusú tényező számára célokat tűznek ki. Próbálja meg alaposan megérteni a kutatási célokat, és ha elég szerencséje van, az üzleti célokat is. A cél a gyors érvényesítés, így gyorsan megismételheti gondolkodását. A cél az egyén életének, döntéseinek és kihívásainak mély megértésének kialakítása. Vagy abban az esetben, ha rendkívül konkrét célja és kérdése van, akkor például jobb, ha létrehoz egy megfelelő forgatókönyvet, amely segíti a felhasználót a kártyák hatékonyabb rendezésében.
Amit a magyarázó kutatásról tudnia kell
Ebben az esetben nagyon fontos lesz, hogy bemutassa képességeit és hozzájárulását egy projekthez. Lényegében fejleszti a témával kapcsolatos ismereteit, majd kvalitatív kutatási módszereket használ, amelyek biztosítják, hogy a témával kapcsolatos ismeretei pontosak legyenek. Amikor előzetes tudása korlátozott, fontos, hogy gyorsan felgyorsuljon. A folyamatok ismerete egy sajátos dolog. Mindig jó ötlet a kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák keverése, ezért néhány első meglátás és koncepció érvényesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassa ki kutatásából.
Fejlesztés előtt végezzen kutatást a felhasználók attitűdjeiről, hogy megbizonyosodjon arról, hogy olyan terméket készít, amely eltér attól, amit a versenytársak kínálnak, és a piacon létező valódi fájdalompontokat kezelik. Fontos, hogy egy megoldás vagy szolgáltatás fejlesztésekor ne feledkezzünk meg arról, hogy egy adott felhasználói csoport igényeihez igazítsuk, nem pedig egy általános csoporthoz. A vállalkozás az 1950-es évek közepén kezdte meg cégét Illinois központjában. Mivel továbbra is küzd az Egyesült Államokban való terjeszkedésével, és végül sikerrel jár, nagyon valószínű, hogy a vállalatnak csak ugyanazokat a stratégiákat kell alkalmaznia, miközben megpróbálja megváltoztatni stratégiáját a tengerentúlon, ha szükséges.
Az utolsó példában szereplő 10 font különbséget gyakran hatásméretnek nevezik. A webhely szempontjából kulcsfontosságú, hogy professzionális legyen, de egyúttal kényelmet és bizonyosságot is nyújtson a CRA-nak arról, hogy a webhely megfelelő a protokollban való részvételhez. Egyszerűbben, ez a szóban forgó médiavállalatok kereskedelmi túlélésének kérdése is. Végső soron olyan nyitott kérdéseken dolgozol, amelyek kognitív szempontból nehezebbek lehetnek a kutatásban résztvevő számára. Nehéz fogadni az embereket, hogy meghatározzák a probléma helyét, és ezt követően diagnosztizálják a problémát. Mindig hasznos megfigyelni, hogy mások hogyan kezeltek egy adott problémát. Végül is ez egy olyan lehetséges probléma kutatásának módszere, amely nincs egyértelműen meghatározva.
Gondoljon bele a kontextuális súgóba, ha az hasznos lesz. Gyakran szükség van némi extra segítségre és útmutatásra, különösen minden alkalommal, amikor egy műszerfalat valószínűleg ritkán használnak, vagy gyakran használnak először. Kulcsfontosságú, hogy megtudjuk, miért tartoznak a kártyák bizonyos kategóriákba.
Az eljárás nem olyan egyszerű, mint gondolná. A kutatási eljárás kritikus része az ismeretek gyűjtése a netről és más meglévő szakirodalomból. A problémák meghatározása és azonosítása A piackutatás folyamata a szervezet által tapasztalt problémák azonosításával kezdődik. Nagyon fontos tudni, hogy a felhasználó miért választ konkrétan.